Lenne egy üzenetem a demokratikus ellenzéki pártok és tágabban az értelmiség számára. Nem, nem az, hogy fogjanak össze a 2018-as országgyűlési választásokra. Ez láthatóan megoldhatatlan feladat elé állította az ellenzéket már 2014-ben is, és most sem látszik, hogy egy évvel a választások előtt más lenne a helyzet. A kérésem az lenne, hogy induljon párbeszéd (horribile dictu: nemzeti konzultáció) arról, hogy a liberális demokrácia milyen változata lenne megfelelő és tömegesen fogyasztható Magyarország számára.

Itt olvashatod tovább...

Bizarr körülmények között kényszerült távozni posztjáról James Comey, az FBI igazgatója. Kedd este 5 óra tájban kézbesítettek irodájába egy levelet, melyben Trump elnök megköszöni eddigi munkáját és azonnali hatállyal felmenti. Comey, aki épp Los Angelesben tartott előadást és ezért nem volt az irodájában, beszéde közben a televízióra pillantva értesült a hírről.

Mielőtt az ügy problematikus részét tárgyalnánk, szögezzük le a tényeket. 1. Az elnöknek jogában áll felmenteni az FBI igazgatóját. 2. Comey, akit jómagam többször is kritizáltam, már régen eljátszotta mindkét oldal bizalmát legfőképp azzal, hogy meglehetősen dillettáns módon kommentálta (vagy épp nem kommentálta) Hillary Clinton email-szerverével és a Trump kampány orosz kapcsolataival foglalkozó vizsgálatokat. Az FBI ugyanis mandátuma szerint csendben nyomoz és utána javaslatot tesz (vagy nem tesz) vádemelésre, aztán átadja az ügyet az igazságügyminisztériumak, amelynek a hatásköre eldönteni, hogy történt-e törvénysértés és ha igen, emel-e vádat. Ezzel szemben Comey többször is nyilvánosan kommentálta a Clinton ügyet annak különböző fázisaiban (emlékezetesen épp 10 nappal az elnökválasztás előtt is, amely alighanem befolyásolta a választás eredményét). A Trump kampány elleni nyomozásról viszont valamiért csak a választás után beszélt annak ellenére, hogy annak kezdete 2016 júliusára datálódik.

Néhány héttel ezelőtt írtam egy bejegyzést, amelyben azt prognosztizáltam, hogy nemsokára eljön az a pillanat, amikor kiderül, hogy Donald Trump ön- illetve a republikánus pártnak ellentmondó ígéretei közül melyeket tartja be és melyeket fogja megszegni. Az első ilyen pillanatra nem is kellett sokáig várni: a múlt héten republikánus képviselőház nagy csinnadrattával bemutatta egészségügyi programjának első lépését.

Az Obama elnök nevével fémjelzett egészségügyi program (Obamacare) átalakítása központi üzenet volt a kampány során. Mind Trump, mind pedig a republikánus párt egyetértett abban, hogy az Obamacare egy “katasztrófa”, ami a privát egészségbiztosítás költségeinek növekedését, illetve – lévén a munkaadónak kötelező alkalmazottait biztosítani – a munkahelyteremtés elfojtását eredményezi.

Örömlánynak lenni és szűznek is maradni egyszerre nem lehet – tartja az enyhén átfogalmazott mondás. Donald Trump és a republikánusok eddig nem tudtak vagy nem akartak választani a két opció közül. Márpedig a választást nem halogathatják már sokáig.

A kedd esti kvázi State of the Union beszédében Trump lényegében megismételte az unalomig ismert kampányígéreteket a határok megerősítéséről, az Iszlám Állam megsemmisítéséről, az egészségügyi rendszer átalakításáról illetve a gazdaság felpörgetéséről. A tónusában a megszokottnál magasztosabb, “elnökiesebb” beszéd stílusban igen, tartalomban nem hozott sok újdonságot. Főleg abban nem, ami Trump javaslatainak részleteit illeti. Márpedig a részletek megismerése kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy kiderüljön, Trump sok önellentmondó ígérete közül melyeket fogja tudni betartani és melyeket nem.

"Nem hiszem el, hogy egy bíró ilyen veszélybe sodorja országunkat. Ha valami történik, akkor őt és a bírósági rendszert okolják!" - ezt üzente Twitter oldalán az amerikai elnök, aki továbbra sem bírja elviselni, hogy egy bírói döntés miatt felfüggesztették hét, többségében muzulmán lakosú ország állampolgáraira vonatkozó beutazási tilalmát. A bírói ítélet ellen hétfő estig fellebbezhet a kormányzat.

Goethe Faustjában az életével elégedetlen főhős üzletet köt Mefisztóval, az ördög képviselőjével: boldogságért cserébe Mefisztóé lesz Faust lelke. Ez a történet juthat az ember eszébe az amerikai republikánus párt és Donald Trump kapcsolatát figyelve.

Valamikor 2015 derekán Donald Trump úgy döntött, hogy republikánus színekben indul az USA elnökségéért. Trump ideológiáját tekintve nem igazán illett bele a republikánus pártba. A szabadkereskedelmi egyezményeket hevesen támadó, nagy állami infrastrukturális beruházásokat támogató, a melegek és transzneműek jogait elfogadó Trump eléggé távol esik a republikánus párt szabadpiacot istenítő, kis államot hirdető, társadalmi kérdésekben konzervatív fősodrától.

Itt olvashatod tovább...

Van az amerikai jogrendszerben egy rendelkezés, amelynek az a neve, hogy “stand your ground”. A magyarul talán jogos önvédelemként fordítható törvény lényege, hogy megengedett a normálistól, sőt a jogszerűtől eltérő eszköz használata, amennyiben valakit vélt vagy valós fizikai veszély fenyeget.

Trump beiktatási beszéde populista kampányának folytatásának tűnt. Első teendői között lehet az Obamacare visszavonása, a mexikói fal építése, az illegális bevándorlás kérdésének rendezése illetve a szabadkereskedelmi egyezmények felülvizsgálata. Trump és a republikánusok kontrollálják a Fehér Házat és Kongresszus mindkét házát. Ez termékeny két évet eredményezhet az új adminisztrációnak, ami ellen milliók tüntettek a beiktatás másnapján.

George Carlin, a stand-up komédia ikonikus alakja mondta, hogy az amerikaiak mindig hajlandóak feladni egy kicsit szabadságukból cserébe a biztonság illúziójáért. Carlin ezt pár évvel a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után mondta, amikor már látható volt, hogy a neokonzervatívok vezette keményvonalas irányzat túlzott reakciókba vitte bele Amerikát. Példaként említhető az iraki háború, a Nemzetbiztonsági Ügynökségből (NSA) indult lehallgatási botrány, de akár a repülőterek túlbiztosítása is akkor, amikor Amerikai rosszakarói már rég más eszközök tökéletesítésén dolgoztak, lásd kiberháború. (Carlin egyik kedvenc vesszőparipája volt még a 120.000 japán származású amerikai állampolgár 1942-es internálása Pearl Harbor után, mint példa arra, hogy Amerika a biztonság illúziójáért cserébe szabadságjogokat von meg állampolgáraitól.)

A “post-truth” lett a 2016-os év kifejezése a Oxford Dictionaries választásán - jelentette be a patinás kiadványsorozatot menedzselő Oxford University Press. A kifejezés az angol nyelvre jellemző tömör, de frappáns megfogalmazással magában hordozza nemcsak az igazság erodálását, a tények és adatok háttérbe szorulását, hanem egy olyan korszak beköszöntét is, ahol az érzelmek dominálnak, a mérhető, bizonyítható tények pedig irrelevánssá válnak.

Itt olvashatod tovább...