A választás óta Sarah Palin éli a celebek csillogó-villogó életét. Alaszkában hősként ünneplik. Többmillió dolláros könyvszerződése van előkészülőben. A kampány szigorúan megkoreografált média szerepléseivel ellentétben szabadon nyilatkozik szinte bárkinek, aki elé tart egy mikrofont. Még magánéletébe is bepillantást enged: Sarah rénszarvaspörköltet főz, figyelhetjük meg. Sarah megkegyelmez egy hálaadási pulykának, lélegezhetünk fel, bár közben a háttérben mégiscsak kivérzik egy másik, a társánál balszerencsésebb madár.
A felesketett Messiás (2008)
A kamerák átszellemült arcokat mutatnak. Potyognak a könnyek, elszorulnak a torkok, magasba lendülnek a kezek. 2 millió ember – Amerikában állameseményen soha nem látott tömeg - ünnepelte Barack Obama, az új elnök beiktatását. (És, ami még ennel is hihetetlenebb, a 2 millió ember egyetlen atrocitás nélkül hagyta el Washington főterét az ünnepség után.) A TV képernyőkön százmilliók követték az eseményeket. A beiktatás videofelvételét rekordszámban töltötték le az internetről, az elnök tiszteletére nyomtatott díszérméket pedig azonnal elkapkodták.
A Hillary szavazó anatómiája (2008)
A válság okozta káosz és a két kampány adok-kapokja közepette könnyű megfeledkezni egy, a demokrata győzelemhez elengedhetetlenül szükséges szavazócsoportról, a Hillary-demokratákról. New Hampshire-ben, önkénteskedésem helyszínén különös jelentőséggel bírnak, hisz a januári demokrata előválasztáson az Iowában vesztes, már-már leírt Hillary Clinton drámai kampánnyal és egy-két könnycseppel elhalászta az államot Barack Obama orra elöl és ezzel átmenetileg életet lehelt kampányába. Sok Hillary szavazóval a beszélgetés valahogy így zajlik:
John McCain utolsó megkísértése (2008)
John McCain egy nem mindennapi politikus, nem mindennapi élettörténettel. Sztoriját majd’ mindenki ismeri: katonacsaládból származó ambíciózus fiú apja nyomdokaiba lépve belép a hadseregbe. A vietnámi háborúban 1967 októberében hadifogságba esik, ahol öt és fél évvel későbbi szabadulásáig rendszeresen kínozzák, lelkileg és fizikailag is. Hősiességének szimbóluma, hogy mikor 1968 derekán magasrangú katona édesapjára való tekintettel felajánlják neki a szabad eltávozást, McCain ezt, mint propaganda fogást, visszautasitja. Ez a heroikus tett több mint négy évvel, és elképzelhetetlen mértékű szenvedéssel hosszabbította meg fogságát.
Vagy ez, vagy az ablakot töröm be (2008)
Avagy kiből lesz önkéntes az amerikai elnökválasztási kampányban
Hadd kezdjem egy személyes vallomással ezt a jegyzetet. Nem vagyok elkötelezett híve az amerikai Demokrata Pártnak. Sem bármilyen más irányzat vagy ideológia feltétel nélküli követője. Sosem voltam semmilyen párt tagja, aktivistája. És most először veszek részt bármilyen politikai tevékenységben.
Az Obama kampányba azért léptem be önkéntesként, mert nyolc éve csöndben figyelem a George Bush és a republikánus párt által felhalmozott, egyre növekvő csődtömeget, és már nem tudom tovább meggyőzni magam arról, hogy tulajdonképp mindez nem is érint engem. Valamit már tennem kellett.
Fehér és fekete (2008)
Olvasom valahol Spencer Bachus, az amerikai Képviselőház pénzügyekkel foglalkozó bizottsága republikánus tagjának beszámolóját a pénzügyi válság kezeléséről. Bachus visszemlékszik egy szeptember 25-ei találkozóra George Bush-sal. Ekkorra már világos volt, hogy valamilyen fajta állami beavatkozásra szükség lesz, de a vélemények megoszlottak arról, hogy pontosan milyenre. Henry Paulson pénzügyminiszter 700 milliárd dolláros válságkezelő terve több olyan pontot tartalmazott, amely a Képviselőház republikánus frakciójának nem volt ínyére, többek közt a csomag mérete, illetve az hogy ellenőrzési mechanizmusok nélkül gyakorlatilag szabad kezet adott volna a kormányzatnak a pénz felhasználására.
Bostoni teadelután (2008)
Nemcsak elnökre és kongresszusi delegáltakra fognak szavazni a bostoni fővárosú Massachusetts állam polgárai november 4-én. A választók véleményt formálhatnak az állam által kivetett személyi jövedelemadó eltörléséről is. Amerikában a szövetségi jövedelemadón kivül a legtöbb állam is szed polgáraitól SZJA-t. Massachusetts-ben ez az adó a kereset 5.3%-a.
Hogy mekkora érvágas lenne Massachusettsnek az SZJA eltörlése, azt misem bizonyítja jobban, minthogy ez az adó az állam éves bevételeinek 40%-át képezi, mintegy 12 milliárd dollárt. Ez a drasztikus lépés közalkalmazottak ezreinek munkáját szüntetné meg és rossz esetben akár fizetésképtelenné is tehetné az államot. A kevesebb rendőr miatt romlani fog a közbiztonság, a tanárok elbocsátása következtében túl nagy létszámú osztályokban fognak tanulni a gyerekek, a romló infrastuktúrájú utakon nőni fog a balesetek száma és több haláleset lesz mentőre, tűzoltóra várva.
Máma már nem hasad tovább (2008)
A pénzügyi válság kitörése óta azon kapom magam, hogy minden nap alig várom a délután négy órát. Akkor zár be ugyanis a New York-i tőzsde.
Az utóbbi három hétben az amerikai részvényárfolyamok zuhanórepülésben voltak. A Dow Jones index rendszeresen esett napi 6-7%-ot, a volatilisabb részvényekből összeállított Nasdaq még rosszabbul teljesített.
A legtöbb amerikaihoz hasonlóan megtakarításaim egy részét én is a (nagyon) hosszú távon verhetetlenül teljesítő tőkepiacra bízom. Magánnyugdíjalapom is, melybe fegyelmezetten minden hónapban beteszem fizetésem egy kis részét, túlnyomórészt részvényekbe van befektetve abban a reményben, hogy a több évtizedes befektetési időhorizontom alatt portfólióm hozama jelentősen meghaladja majd a kötvényekét.
New Hampshire Obamáé 2. (2008)
Vasárnap korán reggel gyülekeznek az Obama-önkéntesek Boston külvárosában, az Arlington-i demokrata párti irodában, ahonnan a szoros versenyt ígérő New Hampshire-be megyünk korteskedni. Vidáman, “GObama” felkiáltással üdvözöljük egymást, annak ellenére, hogy a többség alig ismer valaki mást a társaságból. Az irodavezető párokba oszt minket és kezünkbe nyom egy papirost a számunkra kijelölt New Hampshire-i demokrata irodába vezető útvonal leírásával. Első utunk oda kell, hogy vezessen. Ott rögtönzött kortestréningen fogunk részt venni, illetve megkapjuk a felkeresendő szavazópolgárok listáját.
New Hampshire Obamáé (2008)
Szombat délután kilenc másik önkéntessel gyülekezünk a Massachusetts állambeli Arlington demokrata párti kampányirodájában. A helyiség kicsi és zsúfolt, és még szerencse, hogy közterületen tilos a dohányzás, különben füstös is lenne.
Az amerikai elnökválasztási kampány gyakorlatilag 10-15 bizonytalan kimenetelű “csatatér” államban zajlik, ahol az önkénteseknek rendkívül jelentős szerepük van. A kampányt központi és regionális szinten fizetett alkalmazottak irányítják, de a helyi stratégia megvalósításában önkéntesek ezrei vesznek részt. A helyi irodák irányításától kezdve, telefonkampányokon keresztül, fundraising partik lebonyolitásáig mindent önkéntesek intéznek. Ők járják a csatatér államok településeit, hogy jelöltjük számára új szavazókat regisztráljanak, illetve a már regisztráltakat szavazásra buzdítsák. A választás napján önkéntesek viszik a rászoruló időseket és mozgássérülteket az urnákhoz, elszállásolják a más államokból érkezetteket és választási bulikat szerveznek, hogy az eredménytől függően együtt örüljenek vagy búsuljanak.